Történet

A dévaványai középfokú oktatás kialakulása és jelene

Az Árpád-kor óta folyamatosan lakott település, iskoláztatásával kapcsolatban az első fennmaradt feljegyzés 1696-ból származik. Ekkor, a túlnyomórészt reformátusok lakta falunak a kor szokásai szerint, a debreceni kollégium papnövendékei adták a tanítót. Közülük az első név szerint ismert: Német István. A XIX. századra mezővárosi rangot elért községben sokáig csak négy osztályos elemi népoktatás folyt a református, majd a másodikként alapított katolikus iskolában. Eötvös József (középiskolánk névadója) kultuszminisztersége nyomán az országos fellendülés helyben is jelentős előrehaladást eredményezett. A dualizmus korának utolsó évtizedére a már négy /református, katolikus, izraelita és unitárius/ felekezeti mellett 6 osztályos állami elemi és a körzet gyerekeinek oktatását ellátó 14 külterületi iskola működött.

A középfokú oktatás az 1889-ben megnyílt iparos tanonciskolával kezdődött, amely a második világháború végéig működött, és a településen szinte minden szakmai utánpótlás-igényt kielégített. 1909-ben nyílt meg a mezőgazdasági szakiskola; ebben változó létszámban, évente 3-700 fiatal jutott az agrártérségben nélkülözhetetlen ismeretekhez. Emellett az intézmény vasárnapi iskolaként általános oktatási funkciókat is ellátott.

A helyi gimnáziumot 1963-ban alapították. Ebben nyolc év alatt 149 diák tett eredményes érettségi vizsgát. Az intézményt az 1970-es évek körzetesítési programja szerint 1971-ben megszüntették, így a község ismét középiskola nélkül maradt. A ványai fiatalok újra csak a kollégium és a naponkénti ingázás között választhattak.

Az 1980-as, 90-es évek gazdasági változásai következményeként megszűntek a szakmunkásképzés gyakorlati hátterét adó nagyüzemek s emiatt a zsugorodó szakképző iskolák elsősorban a vidékről, így a Dévaványáról bejáró tanulókról mondtak le. Ezt látva döntött az önkormányzat 1992-ben úgy, hogy asztalos és nőiruha-készítő szakképzést indít a gyomaendrődi 617. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozataként. Öt évvel később az anyaiskolát összevonták egy másik szakmunkásképzővel. Ez a névváltozáson túl /ezután Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari szakképző Iskolának hívták / bizonytalanságot is magával vont: nyilvánvaló lett, hogy a kihelyezett tagozat a beleszólás joga nélkül teljesen kiszolgáltatott egy másik település iskolapolitikai döntéseinek. Ez a körülmény, valamint a demográfiai folyamatok említett változása győzte meg a helyi képviselő-testületet arról, hogy a településnek saját középiskolára van szüksége. Az 1997. szeptember 18-i testületi ülésen határozat született az önálló szakképző iskola megalapításáról.

Az 1998/99-es tanévre a dévaványai fiatalok már a helyi Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskolába iratkozhattak be, amely akkor a Széchenyi utcában, egy földszintes épületben működött. A városi rangra pályázó nagyközség jelentős saját erőfeszítéssel és különböző pályázatokkal nyert anyagi források felhasználásával közel kétszázmillió forintos költséggel új iskolaépületet teremtett, melyet 1999. augusztus 29-én avattak fel. Az egyemeletes neoklasszicista stílusú épületben 12 tanterem, kémiai előadó, számítástechnikai szaktanterem, fodrász és nőiruha-készítő tanműhely ünnepségek lebonyolítására impozáns aula és könyvtár van, a tanítás végeztével pedig a tágas ebédlőben étkezhetnek a diákok.

Az utóbbi években átalakult a képzési kínálatunk: a gimnáziumi képzés helyett szakközépiskolai osztályokat indítunk, melyekben érettségi mellett, ügyvitel, szépészet és vendéglátás szakirányra is készítjük a diákokat. A szakiskolai osztályokban ösztöndíjas hiányszakmákat is tanulhatnak tanulóink.

A jelenlegi képzési kínálatunk a következő:

Szakközépiskola:

• Gyakorló fodrász
• Ügyviteli titkár
• Vendéglátásszervező-vendéglős

Szakiskola:

• Eladó
• Fodrász
• Hegesztő
• Kőműves és hidegburkoló
• Panziós és falusi vendéglátó
• Szociális gondozó és ápoló

Az iskolaépületben kollégium is működik, ahol 25 diákot várnak a kényelmes szobák.

„Semmit sem lehet megtanítani egy embernek. Csak segíteni benne, hogy rátaláljon önmagán belül.”

Galileo Galilei megállapítását tantestületünk lelkes tagjai mindig szem előtt tartják pedagógiai munkájuk során. Fokozottan figyelik a tehetséges diákokat, lehetőséget biztosítanak nekik, hogy intézményen belül és kívül részt vegyenek vetélkedőkön, kiállításokon, tanulmányi kirándulásokon, de nem hagyjuk lemorzsolódni a tanulási problémákkal küszködőket sem. Részükre speciális kiscsoportos felzárkóztató tartunk.

Minden évben nagy figyelmet fordítunk a beiskolázásra, mert azt szeretnénk, hogy minél több helyi és környékbeli diák választana széleskörű képzési kínálatunkból.